My name is Andrea Vén, I am 36 years old and living in Hungary somewhere beyond White lake. Starting immediately with a hackneyed phrase: I'm a mother, housewife and a woman in one, regarding my job I'm a programmer.
Birth of my blog
Ever since I was little I always dealt with something, I had different kind of hobbies: dancing, painting, pottery, then playing guitar, singing, meanwhile I sewed and knitted a lot as well. Of course I was also infected by the current handicraft trends like decoupage, glass painting, pearls, etc. When we had had our first flat, later the house, I was obsessed by furnishing, gardening and other DIY projects. I was never an outstanding talent, but I think maybe I made these things not so bad.
And then above 30 the time has come for the family. The birth of my son put to an end to my hobbies, all that remained for me were the house, the garden, the cooking. So in the last few years I had very strange questions arisen in my mind... Everything is over? Has my interesting creative life lasted so far and henceforth I will only vegetate? What about the huge energy that has worked in me till now? After some time all these thoughts came together and my slogan has born: actually it is possible to find the joy of creative work also in everyday life. Okay, this is not the same situation and energy bomb when you are standing in the stage and somehow another time has began. But considering of your changed circumstances (and your age of course :) you can live positively and enjoy your Everyday Art!
This is how the thought of this blog has formed: I have little free time, but I'm sitting here in front of the computer, I must dress myself each day and also cook for the family. I try to keep the garden and prettify the house from time to time ... so let's record these moments in a net diary. On the one hand this is all for me, this is the diary of my life and a therapy to remind me that I do "creative things" indeed. On the other hand, maybe there are similar people, woman in the world who live under same circumstances and with same thoughts. Or for those who simply need a tipp or idea in the kitchen, in the closet or in their garden. But some people like to view pictures only, hopefully they can also find some delicacy for their eyes.
Thank You for visiting my blog!
Hello!
Vén Andrea vagyok, 36 éves és Magyarországon élek valahol a Fehér tón is túl. Hogy rögtön egy elcsépelt kifejezéssel éljek: anya vagyok, háziasszony és egyben nő is, a munkámban pedig programozással foglalkozom.
A blog születése
Már kiskorom óta mindig foglalkoztam valamivel, mindig is voltak különféle hobbijaim: táncoltam, festettem, fazekaskodtam, aztán zenéltem, énekeltem, közben rengeteget varrtam, kötöttem. Persze mindenféle aktuális kézműves irányzat is elkapott: gyöngy, dekupázs, üvegfestészet, miegymás. Aztán saját lakás, később ház vásárlásnál a lakberendezés, kertészet foglalkoztatott. Sosem voltam kiemelkedő tehetség, de talán olyan rosszul sem műveltem ezeket a dolgokat.
És akkor 30 felett elérkezett a családalapítás ideje. A kisfiam születése véget vetett mindenféle hobbimnak, maradtak a legszükségesebbek: ház, kert, főzés. Így aztán az elmúlt pár évben mindenféle gondolatok foglalkoztattak... Most vége mindennek? Eddig tartott az érdekes kreatív életem és mostantól már csak vegetálok? Mi lesz azzal a sok energiával, ami eddig dolgozott bennem? És akkor idővel valahogy összeállt a kép: tulajdonképpen a hétköznapi életben is meg lehet találni a kreatív alkotás örömét. Valóban nem azok az energiák szabadulnak fel, mint ami mondjuk egy színpadi koncert közben, amikor egyszerűen valami másfajta időszámítás veszi kezdetét. De a megváltozott életkörülményeket (és persze életkort :) figyelembe véve is lehet pozitívan élni és élvezni a Hétköznapi Művészetet!
Így született meg a blog gondolata: kevés a szabadidőm, de hát itt ülök a gép előtt, öltözködni öltözködöm, főzni úgyis kell a családnak, a kertet is rendben tartom, és időnként a lakást is csinosítgatom ... hát rajta, örökítsük meg ezeket a pillanatokat egy internetes naplóban. Ez egyrészt nekem szól, egy napló az életemről, és ugye a lelki támasz is, lám csak csinálok valami "kreatívat". Másrészt talán akadnak még emberek, nők a világban, akik hasonló körülményekkel és gondolatokkal küzdenek, vagy olyanok, akiknek ötletet adhatok a konyhában, a gardróbban, vagy a kertben. De vannak, akik csak nézelődni szeretnének, talán ők is találnak némi csemegét a szemnek.
Köszönöm, hogy meglátogattad a blogom!
